NEVELÉS

A kiskutya új családját legkönnyebben 8-12 hetes kora körül tudja megszokni, ez persze nem jelenti azt, hogy későbbi időpont nem alkalmas erre de igyekezzünk új skót terrierünket 8-9 hetes kora körül hazavinni.

Nagyon fontos, hogy a leendő gazdi olyan helyen vegye meg a kiskutyát, ahol a szocializáció kezdeti szakasza - ami a tenyésztő feladata - megtörtént.

A jól szocializált 7-8 hetes kiskutya nem fél a barátságosan felé közeledő idegentől, játszik, rángatja a látogató cipőfűzőjét, nadrágját. Falkában még bátrabbak, szinte megrohamozzák az idegent. Ha azt tapasztaljuk, hogy a kiskutyák félnek, összehúzzák magukat, elvonulnak, elbújnak - biztosra vehetjük, hogy a tenyésztő semmit nem tett meg azért, hogy ezekből a kölykökből normális viselkedésű felnőtt kutyák váljanak. Az ilyen kutyákból is lehetnek még megfelelően szocializált felnőtt kutyánk, de rosszabb eséllyel indulnak, mint a korán megfelelően szocializált társaik.

Tanácsos a kezdeti időszakra legalább 1-2 héten keresztül megoldani, hogy valaki a családból folyamatosan a kiskutya mellett legyen. Az a legszerencsésebb, ha ez a személy az, aki majd a későbbiekben is foglalkozni fog vele. A későbbiekben sem szabad skót terrierünket néhány óránál hosszabb időre magára hagyni.

Már most kezdjünk el egy napi rutint kialakítani az etetésben, a sétában és a kölyökkel történő foglalkozásban. Nagyon fontos hogy ezt a rutint a család valamennyi tagja ismerje, és következetesen betartsa. A fegyelmezetlen skót terrier igen kellemetlen lehet környezete számára.

A kölyök szocializálásának legfontosabb időszaka a 4 és 16 hetes kor közötti időszak. Ez idő alatt a kiskutya nagyon fogékony a környezeti hatásokra és könnyen alkalmazkodik új helyekhez és emberekhez. Fontos, hogy ebben az időszakban jó élmények érjék és a lehető legtöbb környezeti ingernek kell őt kitenni. A 10-12 hetes kiskutyát már fokozatosan hozzá kell szoktatnunk minden olyan helyzethez, amivel majdani élete során találkozhat. Menjünk be vele épületekbe, vigyük tömegközlekedési eszközökön, pályaudvarra stb...
Eleinte még egy ember, kutya, motor, autó is ijedelmet okozhat, később azonban már tömegben, nagy forgalomban is "viselkednie" kell a kiskutyának. Kis idő elteltével - a fokozatosság elvét betartva - már tudatosan keresnünk kell annak a lehetőségét, hogy kutyánk idegen emberekkel ismerkedjen, és szabadon játszhasson különböző korú, szintén megfelelően szocializált kutyákkal.

Igyekezzünk legelőször a nevére, illetve a "NEM" szó jelentésére megtanítani őt. A nyakörvhöz és pórázhoz való szoktatás sem ördöngösség (itt is mint a nevelés során mindenhol a fokozatosság elve érvényesüljön). A nyakörv és póráz nélkül a városi séta ma már szinte elképzelhetetlen, de kiállításra szánt skót terrierünket sem tudjuk ezen alapismeretek elsajátítása nélkül bemutatni a körben. Tapasztalat szerint a nyakörvhöz és pórázhoz való szoktatás gyorsan megy, hiszen minden kutya boldog, ha sétára indulhat a gazdival.

 

Beszélni kell a szobatisztaságról is. Nagyon fontos, hogy a kiskutya szinte minden ébredés után és evés után könnyíteni fog magán. Ezt figyelembe véve könnyen szoktathatjuk őt egy bizonyos helyre újságpapírra, úgy hogy minden ébredés és evés után odarakjuk, és jól megdicsérjük, ha a dolgát a papíron végzi el. Egy idő után a papír elhagyható. Ha a kiskutya a szabadban sikeresen végzi el a dolgát ezt is kitörő örömmel és rengeteg dicsérettel, simogatással jutalmazzuk és a siker nem marad el.

 

A skót terrier különösen érzékeny a dicséretre és a büntetésre egyaránt. Talán nem fogja érzelmeit azonnal kimutatni, de a későbbiek során az őrt ért dicséret vagy büntetés a viselkedését alakítani fogja. Fontos, hogy észrevegyük és dicsérettel jutalmazzuk skót terrierünket amikor azt teszi amit elvárunk tőle. A skót terrier hajlamos a sértődésre is, tehát ne csodálkozzunk, amikor esetleg egy szidás után az asztal alól megbántott "arckifejezéssel" néz ránk. Más fajtákkal ellentétben a skót terrier nem fog tőlünk "bocsánatot kérni" egy ilyen incidenst követően. 

A kölyköt de még a felnőtt kutyát sem szabad bántani vagy megütni. A fegyelmezés a hanghordozásunkon keresztül történjen. A skót terrier eléggé makacs természetű, ebből adódóan erőszakos fellépés esetén a vártnak pont az ellenkezőjét érjük el, tehát a kutya már "csak azért sem" fogja azt tenni, amit mi szeretnénk. Ami még rosszabb a bántalmazott kutya egy idő után bizalmatlanná válhat idegenekkel és gazdájával szemben egyaránt.

Ha a szocializációt és a nevelést komolyan vesszük, akkor skót terrierünkből teljes értékű családtag válik majd, akit szinte mindenhová gond nélkül magunkkal is vihetünk.